A Kispesti Uszoda megépítése lényegében a gyorsan fejlődő és átalakuló, nagyvárosiassá váló Kispest lakosságának igénye volt. Megvalósítását lehetővé tette, hogy Kispesten a településfejlesztési hozzájárulást (TEHO) a lakosság többsége megszavazta. A TEHO egy sajátos „adó” volt. Nem életszerű, hogy adót „kvázi népszavazással” vetnek ki. A TEHO alapgondolata egyébként nem ellenszenves, hiszen azt fejezte ki, hogy egy település fejlődését, a helyi igények jobb kielégítését a lakosság anyagi hozzájárulásával is segítheti úgy, hogy az erre vonatkozó döntést demokratikusan hozzák meg, ugyanúgy, mint a felhasználás célját. A fővárosi kerületekben (már ahol eredményes volt a TEHO) több megoldás létezett. Volt, ahol a TEHO-ból több, egy-egy körzet igényeihez igazodó célt fogalmaztak meg, és volt, ahol egy beruházás megvalósítását preferálták. Kispesten is társadalmi vita előzte meg a döntést, amely végül is széleskörű egyetértéssel párosult.

A TEHO-t a „kvázi népszavazás” eredményességének megállapítása után helyi rendeletben vetettük ki. Összege szerény, néhányszáz forint volt, lényegében a ma sok helyen alkalmazott kommunális adóhoz hasonlított. A képhez tartozik, hogy a családi házak esetében a TEHO bevezetése előtt községfejlesztési hozzájárulást (KÖFA) kellett fizetni. Ez az adónem ekkor szűnt meg, ott is, ahol a TEHO nem került bevezetésre.

Minden „pozitívuma” ellenére a TEHO nem volt népszerű. A politika is csupán visszafogottan támogatta, a média pedig kifejezetten ellene hangolta a lakosságot. Kispesten a vezetőség TEHO párti volt, mert fejlesztést, közérdekű célok megvalósítását tette lehetővé. Érdekes epizódja volt a történetnek, amikor Sarlós István, a Fővárosi Tanács egykori elnöke, az ország politikai vezető testületének (Pol. Biz.) tagja a kerületi Tanács ülésén lényegében negatívan nyilatkozott a TEHO-ról akkor, amikor a támogató aláírások gyűjtése már gőzerővel folyt Kispesten is. A média hatását pedig lemérhettük azon, hogy a kezdeti 75-80 % - os támogatás jelentősen csökkent. Végül Kispesten 52-53 %-os támogatást kapott a TEHO.

A TEHO bevezetése, helyi „győzelme” perdöntő volt az uszoda megvalósítását illetően. Meggyőződésem, hogy a TEHO nélkül ma nem lenne Kispestnek uszodája.

Az igen szűkös helyi forrásokon kívül fővárosi támogatás is járt a TEHO-ból megvalósítandó beruházáshoz. A TEHO-ból három év alatt kb. 15 millió forint jött össze, a fővárosi támogatás pedig 25 millió volt. Az uszodai beruházás összességében kb. 95 millió forintba került.

A TEHO három évet „élt meg”, a célkitűzés megvalósítása, az uszoda megépülése után a helyi adók közül töröltük, a nem fizetőkkel szemben behajtást nem kezdeményeztünk. Az uszoda elkészült, a TEHO-t pedig elfelejtettük.

A TEHO történetéhez tartozik, hogy a szervezés a Tanács apparátusának volt a feladata, de az aláírások gyűjtésében sok tanácstag, lakóbizottsági és társadalmi aktivista vett részt önzetlenül. Igazi, ajtótól-ajtóig tartó kampány feladat volt a TEHO megszervezése, amiben Kispest végül is helyt állt.

Az uszoda megvalósítása a helyi társadalom összefogásának eredménye, egy közcélokat szolgáló nagy értékű létesítménnyel gazdagodhatott általa Kispest. Említésre méltó, hogy az uszodatér dísznövényzettel való dekorálása is a lakossági felajánlásokból jött össze. A Tanács írásban köszönte meg a TEHO-t befizetők hozzájárulását, a levélhez pedig uszoda jegyet is mellékeltünk.

Az uszoda megépítésére pályázatot írtunk ki, melyet a 22. Állami Építőipari Vállalat nyert meg. A megvalósítás határidőn és költségkereten belül történt.

Összegezve: Véleményem szerint a kerület arculatának, település szerkezetének lényeges átalakulásával, lakossága demográfiai összetételének megváltozásával összhangban, Kispest adottságait és szükségleteit jól fejezte ki, hogy egyfajta társadalmi összefogással, annak eredményes megszervezésével épülhetett meg a Kispesti Uszoda.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.